2010. december 26., vasárnap

Karácsony. vagy valami hasonló..

a Szenteste és a Karácsony nem telt túl különlegesen.. csak úgy mint eddig mindig..
  • 24.- itthon :ajándékosztás, nagy kajálás, pezsgő..
  • 25.- átjönnek unokanővéremék és újra ugyanaz..
  • 26.- átmegyünk mamámékhoz, s újra..
és persze nincs hó..
elég egyöntetű.. tudom.

de ez a Karácsony annyiban volt más, hogy utolsó este sírtam. mármint még mindig..
tudod, amikor összetörik a legnagyobb álmod.. nemtúl kellemes érzés.. főleg nem Karácsonykor.. már csak azt nem tudom, mivel érdemeltem ki.. sosem voltam Vele rossz.. ha meg igen, milliószor bocsánatot kértem.. bezzeg ő többször is megbántott.. mégis egy kezemen meg tudom számolni hányszor kért bocsánatot..
tavaly ilyenkor voltam a mélyponton, s úgylátom ez most is így van.. -remélem többször nem kell megélnem ezt a szörnyűséget..


Ezt a számot mindig is nagyon imádtam.. egyátalán nem köt Őhozzá.. mégis egyik nap, amikor meghallottam, könnybe lábadt a szemem..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése